|
Maurice Portiche: A tajcsi mint az élet művészete, avagy életművészet
Nagy örömmel veszem kézbe szerény, tajcsiról szóló munkám, A Tai Chi Chuan mint az élet művészete magyar nyelvű fordítását. Már több éve Budapesten élek, és szeretnék a magyaroknak minél többet átadni ebből az egyszerre jól ismert, ugyanakkor félreismert kínai belső ösvényből, harcművészeti diszciplínából és világlátásból. A tajcsi a taoizmusból, az ősi Kína nemzeti filozófiájából ered. A kínai kultúra és civilizáció iránti nyugati érdeklődés különösen időszerűnek tűnik most, amikor Kína éppen a szuperhatalommá válás küszöbén áll. Ez egyszerre jelenti azt, hogy felettébb megnövekedett az ország gazdasági és kereskedelmi súlya, pénzügyi ereje, élen jár a technológiai újításban, vezető szerepet visz a nemzetközi diplomáciában: minden tekintetben a globalizált politikai színtér egyik legfontosabb szereplője. Immár nem lehet nem tudomást venni róla, mint korábban jó néhány év - századon keresztül. A taoizmus alapelveire, többek között a légzésszabályozásra és a hagyományos kínai orvoslásra épülő harcművészeti ágként a tajcsi kulcsot adhat a kezünkbe ahhoz, hogy beléphessünk a kínai gondolkodás világába, és valamit megérezzünk annak finomságaiból, még ha pusztán ésszel közelítve ez utóbbiak láthatatlanok is maradnának a számunkra. Olyan gondolkodásmód ez, szemben a nyugatival, mely nem választja élesen el egymástól a testet és a lelket, a testet és a tudatot, a testet és a szellemet. A fizikai gyakorlás által és a belőle fakadó mentális összeszedettség révén a tajcsi közvetlen bejáratot kínál a kínai világba. Arról nem is beszélve, hogy a csoportos edzés a hajnali parkban, közvetlen közelségben a természettel, igazán élvezetes és játékos elfoglaltság, miközben testi és lelki egészségünknek is javára válik.
Maurice Portiche
|
